Új irányzatok a földhasznosításban

Tartalom

A világ népességének folyamatos növekedése, valamint a mezőgazdasági területek várható eltartóképességének korlátai: az élelmiszerek népek, földrészek közötti egyenlőtlen elosztása a világ egyik legkiélezettebb problémája. Mindemellett fontos szerepet játszanak életünkben, termelésünkben a környezetvédelmi szempontok is, melyek az adott földterületek minél gazdaságosabb és környzetkímélőbb hasznosítását tűzik ki célul. A szerzők könyvükben kísérletet tesznek a földhasználat teljes rendszerének elméleti leírására, valamint a hatékonyság új szemléletű megjelenítésére.

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS

I. ELMÉLETI ALAPVETÉSEK

2. Fontosabb fogalmak, terminológiai meghatározottságok
2.1. Térhasználat
2.2. A földhasználat
2.3. Hagyományos és a racionális mezőgazdasági földhasználat
2.4. A geokultúra mint a fenntartható mezőgazdasági fejlődés, a komplex földhasználat fő elve
2.5. A fenntartható agrárfejlődés és a földhasználat

3. A földhasználati rendszerek
3.1. A földhasználat mint gazdálkodási rendszer
3.2. A földhasználat alrendszerei
3.3. A földhasználati rendszer fő és kiegészítő folyamatai
3.4. A földhasználati rendszer funkcionális szerkezete
4. A mezőgazdasági földhasználat sajátosságai

II. A MEZŐGAZDASÁGI FÖLDHASZNÁLATI ALRENDSZER LEÍRÁSA
1. A mezőgazdasági földhasználati alrendszer működésének minősítése
1.1. A mezőgazdasági termőföld térbeni leírása
1.2. A mezőgazdasági termőföld minősége
1.3. A mezőgazdasági termelés inputjai
1.3.1. A munkaerő
1.3.2. A termőföld, mint termelési eszköz, a földtőke értéke
1.3.3. A tárgyi eszközök (állóeszköz)
1.3.4. A forgóeszközök
1.4. A mezőgazdasági termelési folyamatok szervezése
1.4.1. Tulajdonviszonyok és birtokviszonyok alakulása
1.4.2 Üzemi formák a magyar mezőgazdaságban
1.5. A mezőgazdasági termelés outputjai
1.5.1. Termelés
1.5.2. Főbb termékek árai
1.5.4. Jövedelem
1.5.5. A mezőgazdasági alrendszer folyamatok közötti kapcsolatának (E/VI) és a működtetés minősítésének (E/VII) a tevékenység-fázisa
1.5.6. Exportgazdaságossági mutató
1.5.7. Dollárkitermelési (DRC) mutató
1.5.8. Támogatottsági együtthatók

III. FÖLDHASZNÁLAT A MARGINÁLIS TERÜLETEKEN
1. Lehetséges alternatív földhasználati módok a kedvezőtlen adottságú terleteken
1.1. Extenzív, vagy egyéb, különleges célú földhasználat
1.2. A művelési ág- és a termelésszerkezet-változtatásokkal egybekapcsolt földhasználat
1.3. Meliorációval és a termelés intenzifikálásával egybekötött földhasználati típus
1.4. A földhasználat lehetőségeinek felérése, oksági kapcsolatok, módszerek
1.5. A földhasználat extenzív és intenzív határa
1.6. A föld használatának transzformációs határa

IV. A KÖRNYEZETI KÁROK ÉS A FÖLDHASZNÁLAT KAPCSOLATA
1. A probléma értelmezése
1.1. A különféle környezet-károsítóktól eredő ártalmak rendszerezésének közös elvi alapjai; hatásmechanizmusuk és gazdasági dimenziójuk szerinti rendszerezés
1.1.1. Kárhatás-rendszerezés a kárt okozás hatásmechanizmusa szerint
1.1.2. Kárhatás-rendszerezés a gazdasági értékelés szempontjai szerint

2. Az aggregált nemzetgazdasági kár-mátrix szerkezete (azonos alapú, a keresztkapcsolatokat föltáró ártalom-rendszerezés)
2.1. A környezeti károk gazdaságstatisztikája elvileg lehetséges számbavételi szintjeinek kritikai vizsgálata az aggregált nemzetgazdasági kár-mátrix elemei közötti keresztkapcsolatok tükrében
Az elsődleges természeti erőforrások „fekete doboz” rendszerének vázlata

3. Az idő-tényező szerepe az értékelésben, a kárhatások „éltegörbéje” ismeretének jelentősége
3.1. A különféle természeti erőforrások vagyonértéke (mint az ezeket érintő kárhatások gazdasági számbavételének alapja) meghatározásának közös elvei és módszertana
3.2. A természeti erőforrásokat érintő környezeti kárhatások gazdasági megítélésének néhány elvi és módszertani kérdése

4. A környezeti hatások gazdasági mérlegelésének elvi-módszertani alapjai

IRODALOMJEGYZÉK