Környezetpolitikánk az EU-elvárások hálójában

Tartalom

A környezetvédelem sokáig csak korrekciót, bizonyos szintű rehabilitációt jelentett. Amióta elsősorban a prevencióra helyeződik a hangsúly, újra kell értelmezni a fogalmakat. Kiváltképp szükséges ez az EU-csatlakozás után, hiszen hazánknak is alkalmazkodnia, igazodnia kell az európai normákhoz, követelményekhez. Az ehhez szükséges feltételeket tárgyalja közérthető módon a sorozat ezen darabja.

Tartalom

Bevezetés

I. Környezetünk állapota – összehasonlítva az EU tagországaiéval
1. Merre halad a világ a globális környezeti problémák közepette?
2. A környezet állapota és a környezethatékonyság Keleten és Nyugaton
3. Környezetpolitika itt és ott
4. Nemzetközi környezetvédelmi egyezmények

II. A környezetpolitika európai trendjei
1. Eltolódás a reaktív környezetpolitikától a preventív felé
2. Integrált környezetvédelem
3. Finanszírozás
4. A környezetpolitika megjelenése az EU egységes piacán
5. Súlypontok az EU környezetpolitikájában az Ötödik Környezetvédelmi Akcióprogram idején
6. A Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram

III. állami szerepvállalás a környezetvédelemben
1. Az állam kívánatos mérete és szerepvállalása
2. A környezetpolitika hatékonysága a képviseleti demokráciákban
3. A környezetvédelmi intézményrendszer fejlesztése, a környezetvédelmi szabályozás
4. Környezeti kockázatok és a társadalmi részvétel

IV. A hazai környezetpolitika az uniós követelmények tükrében
1. Elvárások a belépni szándékozókkal szemben
2. Környezetpolitikai teendőink súlypontjai
3. A környezetvédelmi célok integrálásának hiánya
4. Az Ötödik és a Hatodik Környezetvédelmi
5. Környezeti teljesítményünk és környezetpolitikánk főbb jellemzői
6. A környezeti prioritási sorrend megfordulása
7. Évtizedünk környezetvédelmi tendenciái
8. A kis- és közepes vállalatok vergődése a környezeti kihívás hálójában

V. A környezetpolitika eszközei, a környezetvédelem szabályozása
1. A szabályozórendszerrel szembeni követelmények és a hazai jogi keretek
2. Közvetlen (vagy normatív) szabályozás
3. Közvetett (vagy gazdasági) szabályozás
4. A környezetvédelem szabályozásának európai tapasztalatai
5. A környezetvédelmi szabályozás
6. Az önszabályozás elméleti gyökerei és megjelenése a vállalati menedzsmentben

VI. Az uniós csatlakozás környezetvédelmi feltételeinek teljesítése
1. Társadalmi és gazdasági hatások
2. Teendők az egyes védelmi területeken
3. Makrogazdasági feltételek és pénzügyi igények
4. Konklúzió

VII. Gazdasági eszközök a természet és a biodiverzitás védelmében
1. A természet pénzbeli értékelésének előzményei
2. A természeti környezet pénzbeli értékelése
3. A közgazdászok és a természettudósok csendes egyetértése a természet pénzbeli értékelését illetően
4. Mennyit ér a hazai természeti környezetünk?
5. Gazdasági megfontolások a növény és állatfajok eszmei értéke mögött
6. Természeti javak fenntartásának költségvetésen kívüli pénzügyi forrásai
7. Következtetések

Irodalomjegyzék