Tárolt termény-, élelmiszer- és termékkártevők

Leírás

A termény- és élelmiszertárolás során megjelenő kártevők egyaránt sújtják a növénytermelést és annak feldolgozó szektorát. Így tevékenységük közvetlenül kihat a mező- és az élelmiszergazdaság hatékonyságára. Számos esetben a konkrét kárkiváltóval nem, csupán annak kártételével, az ürülékével, néha szövedékével szennyezett termékkel szembesül az ember. A kiváltott káresemények több esetben közegészségügyi következménnyel, higiéniai aggályokkal is párosulhatnak.
A raktári és tárolt élemiszerkártevők ökológiai szempontból nézve rendkívül alkalmazkodó képes élőlények. Bár szaporodásuk, egyéb szükségleteik megfelelő hőmérséklet és páratartalom mellett ideális, rendkívül széles skála mentén megtalálják optimális életfeltételeiket.
A kiadvány fő célja rávilágítani e közvetlen az ember közelében, környezetében élő fajok sikere mögött meghúzódó ökológiai háttérre, biológiai sajátságokra. E könyvet tanulmányozva az érdeklődő megismerheti a termény raktárakban és a háztartások élelmiszer tárolóiban élő fajok eredetét, egyedfejlődését, sikerük ökológiai kulcstényezőit, funkcionális szerepvállalását, kártételük mennyiségi és minőségi jellemzőit, terjedésük, tömegszaporodásuk törvényszerűségeit, a fontosabb fajok biológiai jellemzőit valamint az ellenük irányuló védekezés elemeit. Mindezen munka legfőbb célja e kivételes alkalmazkodó képességgel rendelkező fajok igényeinek, tulajdonságainak megismerésén keresztül végső soron az ellenük irányuló védekezések sikeres megvalósítása.

A Szerző

Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ
1. A TÁROLT TERMÉNY ÉS ÉLELMISZER KÁRTEVŐK BIOLÓGIAI, KÁRTÉTELI SAJÁTSÁGAI
1.1. Eredet, ökológiai szerepvállalás
1.2. Egyedfejlődés
1.3. Jellemző lárva- és bábtípusok
1.4. Kártevők csoportosítása életciklusuk, táplálkozásuk alapján
1.5. Fajok rendszertani és funkcionális megoszlása
1.6. Kialakított kárképek
1.7. A kártétel mennyiségi és minőségi jellemzői

2. A TERJEDÉST, DISZPERZIÓT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE .
2.1. Kapcsolat az élettelen környezeti tényezőkkel
2.2. Telelés és annak térnyerésre gyakorolt hatásai
2.3. A siker kulcsa: alkalmazkodó képesség és számosság
2.4. A tömegszaporodás populációdinamikai törvényszerűségei
2.5. Természetes ellenségek és felhasználásuk lehetőségei
2.6. Idegenhonos és inváziós fajok. A fokozódó terjedés kiváltó elemei

3. A KÁRTEVŐK ISMERTETÉSE
3.1. A hazai raktári és élelmiszerkártevők listája, csoportosítása
3.2. Fontosabb kártevő fajok bemutatása
RÁKOK (CRUSTACEA)/ÁSZKARÁKOK ( ISOPODA)
Földi ászkák (Oniscidae)
3.2.1. Pinceászkák, Porcellionidae
IKERSZELVÉNYESEK (DIPLOPODA)/VASPONDRÓK (JULIDA)
Vaspondrófélék (Julidae)
3.2.2. Vonalas vaspondró, Megaphyllum unilineatum (C.L. Koch, 1838)
ROVAROK (INSECTA)/SERTEFARKÚAK (THYSANURA)
Pikkelykefélék (Lepismatidae)
3.2.3. Ezüstös ősrovar, Lepisma saccharina Linnaeus., 1758
ROVAROK (INSECTA)/FÜRGETETVEK (PSOCOPTERA)
Fürgetetvek (Psyllipsocidae)
3.2.4. Gyakori zúgtetű, Trogium pulsatorium L., 1758
3.2.5. Lándzsás szárnyú zúgtetű, Dorypteryx domestica (Smithers, 1958)
ROVAROK (INSECTA)/CSÓTÁNYOK (BLATTODEA)
Csótányfélék (Blatttidae)
3.2.6. Konyhai csótány, Blatta orientalis L., 1758
3.2.7. Német csótány, Blattella germanica L., 1767
3.2.8. Amerikai csótány, Periplaneta americana L., 1758
ROVAROK (INSECTA)/FÜLBEMÁSZÓK (DERMAPTERA)
Fülbemászók (Forficulidae)
3.2.9. Közönséges fülbemászó, Forficula auricularia L., 1758
ROVAROK (INSECTA)/FEDELESSZÁRNYÚAK (COLEOPTERA)
Porvák (Dermestidae)
3.2.10. Gyapjúbogár, Attagenus unicolor (Brahm, 1791)
3.2.11. Szűcsbogár, Attagenus pellio L., 1758
3.2.12. Szalonnaporva, Dermestes lardarius L., 1758
3.2.13. Indiai kaprabogár, Trogoderma granarium Everts, 1898
3.2.14. Közönséges múzembogár, Anthrenus museorum L., 1761
3.2.15. Pusztító múzeumbogár, Anthrenus verbasci L., 1767
3.2.16. Nagy múzeumbogár, Anthrenus scrophulariae L., 1758
Fénybogarak (Nitidulidae)
3.2.17. Aszalványbogár, Carpophilus hemipterus L., 1758
3.2.18. Piknikbogár, Glischrochilus quadrisignatus (Say, 1835)
3.2.19. Szamócafénybogár, Stelidota geminata Say, 1826
Álszúfélék (Anobiidae)
3.2.20. Dohánybogár, Lasioderma serricorne (Fabricius, 1792)
3.2.21. Kis kenyérbogár, Stegobium paniceum L., 1758
Csuklyásszúfélék (Bostrichidae)
3.2.22. Gabona-álszú, Rhyzopertha dominica (Fabricius, 1792)
Fogasnyakúlapbogár-félék (Silvanidae)
3.2.23. Fogasnyakú gabonabogár, Oryzaephilus surinamensis L., 1758
3.2.24. Vörösbarna gabonabogár, Cryptolestes ferrugineus Stephens, 1830
Tolvajbogarak (Ptinidae)
3.2.25. Közönséges tolvajbogár, Ptinus fur L., 1758
3.2.26. Egyszínű tolvajbogár, Ptinus latro Fabricius, 1775
Gyászbogarak (Tenebrionidae)
3.2.27. Kukorica lisztbogár, Tribolium castaneum (Herbst, 1797)
3.2.28. Amerikai kis lisztbogár, Tribolium confusum Jacquelin du Val, 1863
3.2.29. Nagy lisztbogár, Tenebrio molitor L., 1758
3.2.30. Nagy kenyérbogár, Tenebroides mauritanicus L., 1758
Levélbogarak (Chrysomelidae
3.2.31. Borsózsizsik, Bruchus pisorum L., 1758
3.2.32. Babzsizsik, Acanthoscelides obtectus (Say, 1831)
Ormányosbogarak (Curculionidae)
3.2.33. Magtári gabonazsuzsok, Sitophilus granarius L., 1758
3.2.34. Rizszsuzsok, Sitophilus oryzae L., 1763
3.2.35. Kukoricazsuzsok, Sitophilus zeamays (Motschulsky, 1855)
ROVAROK (INSECTA)/LEPKÉK (LEPIDOPTERA)
Fényiloncafélék (Pyralidae)
3.2.36. Lisztilonca, Pyralis farinalis L., 1758
3.2.37. Zsiradékmoly, Aglossa pinguinalis L., 1758
3.2.38. Lisztmoly, Anagasta kuehniella Zeller, 1879
3.2.39. Készletmoly, Ephestia elutella Hübner, 1796
3.2.40. Aszalványmoly, Plodia interpunctella (Hübner, 1813)
Sarlósajkú molyok (Gelechiidae)
3.2.41. Burgonyamoly, Phthorimaea operculella Zeller, 1873
3.2.42. Mezei gabonamoly, Sitotroga cerealella (Olivier, 1789)
3.2.43. Répa-aknázómoly, Scrobipalpa ocellatella Boyd, 1858
3.2.44. Dél-amerikai paradicsommoly, Tuta absoluta (Meyrick, 1917)
Ruhamolyfélék (Tineidae)
3.2.45. Raktári gabonamoly, Nemapogon granellus L., 1758
3.2.46. Ruhamoly, Tineola bisselliella (Hummel, 1832)
3.2.47. Szűcsmoly, Tinea pellionella L., 1758
ROVAROK (INSECTA)/HÁRTYÁSSZÁRNYÚAK (HYMENOPTERA)
Hangyák (Formicidae)
3.2.48. Fáraóhangya, Monomorium pharaonis L., 1758
3.2.49. Gyepi hangya [fajcsoport], Tetramorium caespitum [complex]
Mayr, 1855
3.2.50. Házi hangya, Lasius emarginatus (Olivier, 1792)
3.2.51. Pirostorú lóhangya, Camponotus ligniperdus (Latreille, 1802)
3.2.52. Ácshangya, Camponotus vagus (Scopoli, 1763)
Redősszárnyú darazsak (Vespidae)
3.2.53. Német darázs, Paravespula germanica (Fabricius, 1793)
3.2.54. Kecskedarázs, Paravespula vulgaris L., 1758
3.2.55. Lódarázs, Vespa crabro L., 1758
3.2.56. Déli papírdarázs, Polistes dominula (Christ, 1791)
3.2.57. Padlásdarázs, Polistes nympha (Christ, 1791)
ROVAROK (INSECTA)/KÉTSZÁRNYÚAK (DIPTERA)
Harmatlegyek (Drosophilidae)
3.2.58. Ecetmuslica, Drosophila melanogaster Meigen, 1830
3.2.59. Foltosszárnyú muslica, Drosophila suzukii (Matsumura, 1931)
Fémeslegyek (Calliphoridae)
3.2.60. Selymes döglégy, Lucilia sericata (Meigen, 1826)
3.2.61. Kék dongólégy, Calliphora vicina Robineau-Desvoidy, 1830
PÓKSZABÁSÚAK (ARACHNIDA)/RÜHATKÁK (SARCOPTIFORMES)
Készletakták (Acaridae)
3.2.62. Lisztatka, Acarus siro L., 1758
3.2.63. Közönséges gyökératka, Rhyzoglyphus echinopus
(Fumouze & Robin, 1868)

4. A VÉDEKEZÉS JELLEMZŐI
4.1. Előrejelzés, megelőzés
4.1.1. Újszerű előrejelzési, diagnosztikai módszerek
4.2. Védekezés reziduális indszekticidek felhasználásával
4.2.1. Terménygázosítás foszfor-hidrogén alkalmazásával
4.2.2. Egyéb, tárolt tételek kártevő mentesítésére alkalmas módszerek
4.2.3. Egyéb, tárolt tételek kártevő mentesítésére használható
inszekticidek
4.3. Egyéb, kidolgozásra váró, alternatív védekezési módszerek
4.4. Védekezés nehézségei

5. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
6. FOGALMAK
7. FELHASZNÁLT, KAPCSOLÓDÓ IRODALOM