Időgazdálkodás – általában és a mezőgazdaságban

Tartalom

Az idő a gondolkodva cselekvő ember sajátos erőforrása. Mindannyian rendelkezünk egy olyan időkerettel, ami életünk első pillanatától kezdve megállíthatatlanul fogy. Érdemes arra ügyelni, hogy miként bánunk ezzel a korlátozott erőforrással. Nyilván ezzel is összefügg, hogy az időgazdálkodás (angol megnevezéssel: Time Management) témakörében már eddig is számtalan hosszabb-rövidebb szakirodalmi munka született.

Jelen kiadvány két területen mindenképpen eltér az eddigi munkáktól:

Egyfelől: nemcsak a vezetők időgazdálkodásával foglalkozik, hiszen az idő ugyan általános kategória, de annak egy meghatározott hányada valamennyiünk sajátja, függetlenül attól, hogy a társadalmi ranglétra melyik fokán állunk.

Másfelől: az időgazdálkodás általános, személyhez köthető ismeretein kívül a mezőgazdálkodás néhány sajátos összefüggését is felvillantja.

A klasszikus, ma már szállóigévé vált mondás szerin: „Az idő pénz.” A Szerző (egyetemi tanár, az MTA doktora) ennél egy kicsit tovább lép, amikor állítja, hogy az idő több, mint pénz. Az idő múlásával ugyan pénzünk gyarapodhat, de a dolog fordítva nem működik, azaz: pénzünk szaporodásával nem növelhető a rendelkezésünkre álló időkeret.

Ezért is fontos az idővel való értelmes (hasznos és észszerű) gazdál­kodás; kortól nemtől, társadalmi státusztól függetlenül, minden ember számára. A könyv e gondolatok jegyében íródott.

Tartalom

Bevezetés

I. Az időgazdálkodás általános kérdései
1. Néhány gondolat az idő fogalmáról
2. Az időgazdálkodás fő elemei
2.1 Fogalmi értelmezés
2.2 Tippek hatékony időgazdálkodáshoz (1–12)
3. A folyamatszervezés elvi-módszertani alapjai
3.1 Alapfogalmak
3.2 A folyamat-megismerés jelentősége
3.3 A folyamatok időelemzése
4. A normák jelentősége
5. Az ösztönzés szerepe
5.1 Az ösztönzés néhány alapeleme
5.2 Az anyagi ösztönzés, bérezés
5.2.1 A bérezési rendszer alkotóelemei
5.2.2 A munkakör-értékelése és a bértarifarendszer
5.2.3 Az ösztönzési rendszerek alaptípusai a vállalkozásoknál
5.3 Az ösztönzés és a stressz
6. Az információk megszerzésének szerepe az időgazdálkodásban

II. Az időgazdálkodás mezőgazdasági összefüggései
7. Az idővel való gazdálkodás néhány mezőgazdasági sajátossága
8. A mezőgazdasági munkafolyamatok számbavételének sajátosságai
8.1 ­­ A növénytermesztési munkák számbavételének klasszikus módja
8.1.1 A kora tavaszi munkák
8.1.2 A tavaszi munkák
8.1.3. A nyári munkák
8.1.4 A kora őszi munkák
8.1.5 Az őszi munkák
8.2 Számbavétel az időbeliség alapján
9. Egyes mezőgazdasági munkák időérzékenysége
9. 1 Az időérzékenység értelmezése
9.2 Néhány művelet időérzékenysége
10. A növénytermesztési munkák szervezési alapelvei és sajátosságai
10.1 Alapok
10.1.1 Alapvető szempontok
10.1.2 A géphasználat szervezési elvei
10.1.3 A gépi munkafolyamatok szervezésének gyakorlati teendői
10.2. A folyamatszervezés módszertani alapjai
11. A gépkihasználás kérdései és gazdasági összefüggései
11.1 A kihasználás értelmezése
11.2 A gépkihasználás gazdasági összefüggései
11.2.1 A technikai kihasználás
11.2.1.1 A konstrukciós paraméterek kihasználása
11.2.1.2 Az energetikai kihasználás
11.2.1.3 A technikai kihasználás gazdasági hatásai
11.2.2 Az időkihasználás
11.2.2.1 A naptári éves kihasználás
11.2.2.2 A kampányidőszak alatti kihasználás
11.2.2.3 A műszaknap-kihasználás
11.2.2.4 Az időkihasználás gazdasági hatásai
11.2.2.5 Az amortizáció és az időkihasználtság

Epilógus
Irodalomjegyzék