Homoki fehérnyárasok termesztés-fejlesztése

Leírás

ELŐSZÓ

Őshonos nyáraink közül erdőgazdasági (fatermesztési) jelentősége a fehér nyárnak (Populus alba L.) és természetes hibridjének a szürke nyárnak (Populus × canescens) van. Mivel a hibridizációs (visszakereszteződéses) szintek a természetben nem különíthetőek el egyértelműen, a következőkben – a fajleírást kivéve – általánosításként csak a fehér nyár megnevezést használjuk.
A fehérnyárasok termesztésével összefüggő integrált kutató-fejlesztőmunka intenzívebbé tételét több tényező indokolja. A fatermesztést alapvetően befolyásoló ökológiai tényezők egy részének kedvezőtlenebbé válása (minimális mennyiségű vegetációs időszakbeli csapadékhullás, a talajvízszint mélyebbre húzódása, helytelenül megoldott vízszabályozás-vízelvezetés) előtérbe helyezte új, a megváltozott környezeti feltételekhez is alkalmazkodni tudó fajták (klónok) előállítását.
A homoki termőhelyek egy jelentősebb részén tenyésző erdeifenyvesekben állandósult gondot okoz a gyökérrontó tapló (Heterobasidion annosus) növekvő károsítása. Ugyancsak megoldásra vár a gyengébb termőképességű termőhelyeken álló nemesnyárasok fafajcserés felújítása. Jelentős mértékben növekedni fog a jövedelmezően nem művelhető mezőgazdasági területek erdészeti hasznosításának, az erdőtelepítéseknek mennyisége is. Ezen területek egy része a fehérnyár-termesztés számára ún. határtermőhelyeket képvisel majd, amelyeknél valamilyen talajhiba vagy más káros környezeti tényező korlátozza az ültethető fafajok (fajták, klónok) körét, valamint a termesztési időtartam hosszát. Mindezeken túlmenően a már meglévő fehérnyárasainknak meghatározó jelentőségük van és lesz a természetvédelemben (őshonos fafajok génkészletének megőrzése) és tájfejlesztésben (tájesztétikában). Ugyanakkor a részben megváltozott ökológiai körülmények alapulvételével, termesztés-fejlesztésük egyik kiemelt iránya a vegetatív úton is jól szaporítható, jó növekedésű, károsításokkal szemben ellenálló, a fafeldolgozás számára értékesebb alapanyagot adó új fajták előállítása és köztermesztésbe vonása.
E kiadvány legfőbb célja az, hogy a fenti elvárások figyelembe vételével bemutassa a homoki, mindenekelőtt a Duna–Tisza közén tenyésző fehér-nyárasok termesztés-fejlesztésével összefüggő közel 20 éves kutató-fejlesztőmunka legfontosabb, az erdészeti gyakorlatban is hasznosítható eredményeit. Reméljük, hogy e munkánk, ha szerény mértékben is, hozzájárul a magyar erdőgazdálkodás, és ezen belül a fehérnyár-termesztés minőségi fejlesztéséhez.

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó

A HOMOKI FEHÉRNYÁRASOK SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE AZ ÜLTETVÉNYSZERŰ fatermesztésben (Dr. Rédei Károly)

A HOMOKI FEHÉRNYÁRASOK TERMESZTÉS-FEJLESZTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ rövid tudománytörténeti áttekintés (Dr. Rédei Károly).

A HOMOKI FEHÉRNYÁRASOK TERMESZTÉS-FEJLESZTÉSÉNEK ÖKOLÓGIAI ÉS biológiai ALAPJAI (Dr. Rédei Károly, Dr. Führer Ernő)

A fehér nyár és hibridjeinek (fajtáinak) taxonómiája (Dr. Rédei Károly)

Ökológiai (termőhelyi) feltételek (Dr. Führer Ernő)

Szaporítóanyag-termesztés (Dr. Rédei Károly, Dr. Balla Ildikó)

Generatív szaporítás (Dr. Rédei Károly)

Vegetatív szaporítás (Dr. Rédei Károly, Dr. Balla Ildikó)

A szelekciós nemesítés újabb eredményei (Dr. Rédei Károly, Keserű Zsolt)

Fehér nyár klónkisérletek értékelése

A balotaszállási őshonos nyár géngyűjtemény

Erdősítési technológiák (Dr. Rédei Károly)

Fehérnyárasok felújítása

Fehérnyárasok telepítése

Fehérnyárasok növekedése és fatermése (Dr. Rédei Károly)

Fehér nyár egyes fák növekedése

Fehémyárasok növekedése és fatermése

Fehémyárasok nevelése (Dr. Rédei Károly)

Fehémyárasok nevelésének alapelvei, a nevelési teendők modellezése

Kor-növőtér-célátmérő összefüggések homoki fehényárasokban

Akácelegyes fehérnyárasok faállományszerkezete (esettanulmány)

Fehernyárasok földfeletti dendromasszája (Dr. Rédei Károly)

Irodalomjegyzék