Leírás
Tartalom
Szomorú osztályidegenek
A Félig nyitott ajtó és a Láttunk már jobb Tigrist is után Csók Márta immár harmadik művével, a Családmozaik című kisregénnyel jelentkezik.
Míg az előbbiekben nő és férfi konfliktusa játszódik viszonylag zárt kisközösséggel a háttérben, a lelkek rezdüléseinek finom rajzával, addig a legújabb írás időben mélyebbre, térben szélesebbre helyezi a cselekményt. Helka, a főhősnő, nagyszüleinél cseperedik fel, ott élnek Anyával, aki Apa 1956-os disszidálása után még egy házassággal próbálkozik, ám az a kapcsolat is kudarcba fullad. A gyermeki, majd serdülő pillantás nyomában feltárul a miliő, amely az előző két nemzedék sorsát határozta meg. Helka felmenői ugyanis a két háború közötti középosztályhoz tartoznak, jobb napokat látott emberek, akikre az 1945 s még inkább az 1949 utáni új világ
katasztrofális megpróbáltatásokat mér. Nemcsak vagyonukat vesztik, hanem emberi méltóságukban is megalázzák őket, ők az új páriák, a szomorú osztályidegenek, akiknek olykor harmincon túl is újra kell kezdeniük az életet. Ez még mindig a nyugdíjas Nagyanyának és Nagyapának sikerül legjobban, akik méltósággal viselik a „lecsúszás” okozta szegénységet, s akiknek óvó gondoskodása valamelyest elfödi a kislány elől az Anya és Apa nemzedékéhez tartozók kudarcát.
Mert – és talán az a Családmozaik legfőbb írói leleménye – a „deklasszálódás” egyfelől a történelmi erők által kikényszerített, elháríthatatlan folyamat, másfelől azonban mindenki a maga életét éli és tőle is függ, hogyan ront, vagy javít rajta. Csók Márta hőseinek a háborút követő rendszerváltás stresszét később sem sikerül kihevernie, mi több, a kilencvenes évek sem hozzák vissza a fénylő múltat, sem a nyugat-dunántúli birtok a szép kúriával, sem pedig a pesti lemezbolt nem szerezhető vissza. Igaz, az utóbbiból megmarad néhány ócska hanglemez, de kinek kell az már?
A kárpótlás hiú remény, a széthullott Családmozaik óvatos összerakása Helkára, az unokára marad, aki ezekből az emléktöredékekből épít magának múltat, abban a reményben, hogy ezzel közelebb kerülhet saját jövőjéhez.
Édesbús, lírai kisregényt írt tehát Csók Márta évtizedek hangulatát gyûjtve figyelme fókuszába, egyszerû cselekményszövéssel, személyes hangvétellel, és minden valószínûség szerint önéletrajzi elemekkel.
Dalos György