Leírás
Tartalom
A bor a magyar ember életében – Hagyományos és új borünnepek
Középkori és régi borvidékek, borféleségek, borfogyasztás Magyarországon
A kárpát-medencei borászat mint Európa borászata kicsiben
Eltérő és hasonló jegyek a kialakuló magyar szőlő-bortermelés és borvidékek között
A helybeli és az idegen birtoklás a szőlőhegyeken
Borok – ételek – történelem az ízek-zamatok birodalmában
Borvidékek és minőségi bortermelés a Kárpát-medence peremterületein
A hagyományos víg szőlészet, szüret és borászat Magyarországon
Tokaj, Tokaj-hegyalja, a tokaji bor és borvidék
A számukban sokasodó magyar borvidékek és bormárkák (18–21. sz.)
A bor a bú és a vigalom tárgya, eszköze, a bor a vallásban
A bor a Bibliában
A bor az ószövetségben
Újszövetség
Noé, a vidám részege, a borivás szimbólumai
Noé a Parasztbibliában
A szőlő és a bor mint szentelmény, a vallási kegyesség tárgya
Reneszánsz borok, dalok, rigmusok
Borfogyasztás Mátyás király udvarában
Fűszerezett borok
Az erdélyi reneszánsz nagyhírű gyógyító ürmös- és aszúborai
Református bor, a reformáció a borról, a boros tivornyákról
Középkori – reneszánsz – bordalok, rigmusok
A szőlő és a bor a népköltészetben
Párosító dalok, népi társasmunkák
Borok a vőfélyi-asztali rigmusokban
Tokaj és a tokajik a népköltészetben
Tokaj és a tokaji, a közmondásokban, szólásokban
Népszokások költészete, népi színjátékok és mondókák
Villány, a Szársomlyó-hegy legendája
A villányi „Siralomvölgy” és a „Kopár”-dűlő