Az egyéni (családi) mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzete napjainkban

Tartalom

Sokat hallunk, olvasunk manapság a mezőgazdaságról – eredményeiről és gondjairól, bajairól egyaránt. A statisztikai számok országos és regionális nagy átlagokról tájékoztatnak, a hivatali illetékesek és érdekképviseleti szószólók ilyen vagy más irányban elfogultak. Úgy gondoltuk, hogy többet tudunk meg a valóságról, ha meglátogatjuk a gazdaságokat és megkérdezzük magukat a gazdálkodókat arról, hogy mit gondolnak helyzetükről.
613 egyéni gazdálkodót látogattunk meg és kérdeztünk ki kérdőívek segítségével Nyugat-Magyarország és Dél-Alföld 3–3 megyéjében. Célunk az volt, hogy megismerjük és összehasonlítsuk a különböző nagyságú birtokokon gazdálkodó, különböző korú és iskolázottságú gazdák tevékenységét, továbbá, hogy összevessük a növekedési centrumoktól távol eső dél-alföldi területek mezőgazdaságát a növekedési centrumokhoz közelebb eső dunántúliakkal.

A felmérésből úgy tűnik, hogy a nagyobb területtel rendelkezők, az 50 év alattiak és az általános iskolánál magasabb iskolai végzettségűek általában jobb eredményeket érnek el, mint a kis területen gazdálkodók, az idősebbek és a kevésbé képzettek. 1998-as hasonló felmérésünk idején még az 50 ha-nál nagyobb gazdaságok tűntek eléggé életerősnek ahhoz, hogy nyereséges helyzetüket stabilizálni tudják, jelenlegi felmérésünkkor már csak a 100 ha-on felüliek.

A növénytermelés és a gabonatermelés dominanciája, különösen a nagyobb gazdaságokban, külterjes gazdálkodásra utal. A nagyarányú gabonatermelés időről időre túltermeléshez vezet. A jelenlegi támogatási rendszer ezt erősíti. A támogatásoknak a termelés diverzifikálására kellene törekedniük, oly módon, hogy a diverzifikálási szándékot a megelőző piackutatás, marketing és tanácsadás támassza alá.

Bár sok szó esik manapság a mezőgazdasághoz kapcsolódó egyéb tevékenységek fejlesztéséről, ilyeneket elvétve is alig találtunk.
A dél-alföldi és a nyugat-dunántúli régió összehasonlítása arra enged következtetni, hogy a Dél-Alföldön nagyobb jelentőségű a mezőgazdasági termelés, többen foglalkoznak mezőgazdasággal, több a főfoglalkozású és a dolgozó családtag a kisebb egyéb munkalehetőségnek megfelelően, többet áldoznak a mezőgazdasági termelésre, nagyobb arányú a fóliás termelés, több állatot tartanak, viszont a Nyugat-Dunántúlon erősebb a gazdálkodók kereskedelmi szelleme, többen kötnek kereskedelmi szerződést, több hitelhez és támogatáshoz jutnak a gazdálkodók és nyereségesebben gazdálkodnak. De az ipari és szolgáltatási centrumokhoz, továbbá Ausztriához való közelség inkább visszaszorította ott a mezőgazdálkodást, semmint előmozdította volna annak fejlődését.