A zöldség-gyümölcs kisárutermelők, a TÉSZ-ek és a nagy kereskedelmi láncok kapcsolatai

Tartalom

A nagy kereskedelmi láncoknál, nagy alapterületû hiper- és szuper­marketeknél, diszkontoknál a réspiaci termékek kivételével a közvetlen kisárutermelői zöldség-gyümölcs beszállításoknak nincs jövője, mert elaprózott kínálattal nagy számban nem léphetnek be a beszállítói körbe. Ennek oka az, hogy olyan termékpályás funkciók jelentkeznek, amelyeket az egyes kisárutermelők külön-külön nem tudnak ellátni. A kis termelési méretből eredő számos problémára a kisárutermelők összefogása, integrálása lehet az egyik eredményes megoldás. A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek – a TÉSZ-ek – és azok másodlagos szervezetei lehetnek azok, amelyek a nagy kereskedelmi láncok sikeres beszállítói és erős alkupozícióval rendelkező partnerei tudnak lenni. A kisárutermelők tömegei elsősorban e szervezetekhez csatlakozva tudnak beszállítani. A zöldség-
gyümölcs beszállítás növelésnek alapfeltétele a kisárutermelők szemléletének megváltozása, a kereskedelemre történő „mutogatás” és az állami eszközöktől remélt „megváltó” szerep helyett a nagy kereskedelmi láncok – mint nagyvevők – igényeihez történő marketingszerû alkalmazkodás. Meg kellene változtatniuk alapállásukat, hozzáállásukat, fokozni kellene tanulási és változtatási készségüket. Fel kellene ismerniük az előnyöket, melyek a TÉSZ-eken keresztül a nagy kereskedelmi láncokba történő beszállítással járnak: biztos piac- és fizetőképes vásárló, minőségbiztosítási rendszerek, fejlesztés és innováció.

Tartalom

BEVEZETŐ

1. KÜLFÖLDI TENDENCIÁK
1.1 A kereskedelem koncentrációjának hatása a kisárutermelésre általában
1.1.1 A nagyméretű kereskedelem igényei a beszállítókkal szemben
1.1.2 A nagyméretű kereskedelem és a kisméretű termelés közötti konfliktusok
1.1.3 A kisméretű termelők válaszai a kereskedelmi koncentráció okozta
kihívásokra és az alkalmazkodóképesség növelésének lehetőségei
1.1.4 A kormányzat és egyéb szervezetek szerepe a kisárutermelők alkalmazkodásában
1.2 A nagy élelmiszer-kereskedelmi láncok által támasztott igények hatása a zöldség-gyümölcs kisárutermelőkre
1.2.1 A zöldség-gyümölcs kiskereskedelem átalakulása
1.2.2 Az élelmiszer-kiskereskedelem koncentrációjának hatása és a nagy kereskedelmi láncok üzleti stratégiájából adódó elvárások a zöldség-
1.2.3 A kis- és közepes zöldség- és gyümölcstermelők üzemméretből adódó objektív nehézségei és szubjektív problémái
1.2.4 A zöldségek és gyümölcsök speciális termékkör jellegéből adodó értékesítési nehézségek, sajátosságok
1.3 Termelői szervezetek
1.3.1 Termelői szervezetek az Európai Unióban
1.3.2 Termelői szervezetek integrátori szerepvállalása
1.3.2 A termelői szervezetek szerepét befolyásoló kritikus tényezők
1.4 A zöldség-gyümölcs termelés és kereskedelem szerkezete Spanyolországban – egy sikeres termelési, értékesítési rendszer
1.4.1 Zöldség- és gyümölcstermelés
1.4.2 Stratégiai lépések a vezető piaci pozíció fenntartása és javítása érdekében
1.4.3 Zöldség- és gyümölcstermelést koordináló szervezetek
1.4.4 Tanulságok és következtetések

2. HAZAI TENDENCIÁK
2.1 A bolti élelmiszer-kiskereskedelem és a zöldség-gyümölcs termelés vállalati koncentrációja makroszintű adatok alapján
2.2 Adatbázis és módszer
2.3 Eredmények
2.4 A zöldség-gyümölcs kisárutermelők nagy kereskedelmi láncoknak történő beszállítási lehetőségei a nagyvevői igények alapján
2.4.1 A vizsgált láncok jellemzői
2.4.3 A láncok beszerzési szerkezete
2.4.4 Közvetlen kisárutermelői beszállítók
2.4.5 A multinacionális és hazai láncok között a közvetlen kisárutermelői
beszállítás arányában meglévő különbség okai

2.3.6 A közvetlen kisárutermelői beszállítás problémái
2.4.7 A hazai felmérés és a külföldi szakirodalom alapján az európai uniós
és a hazai tendenciák összehasonlítása
2.5 Nagy kereskedelmi láncoknak közvetlenül beszállító sikeres zöldség-gyümölcs kisárutermelők
2.5.1 A siker tényezői az üzletláncok oldaláról
2.5.2 A siker kisárutermelésen belüli tényezői
2.6 Zöldség- és gyümölcs TÉSZ-ek kisárutermelőket integráló szerepe a nagy
kereskedelmi láncoknak történő értékesítésben
2.6.1 A vizsgálat módszere
2.6.2 A felmérés összegzése

3. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK
3.1 Következtetések
3.2 Javaslatok

HIVATKOZÁSOK
FÜGGELÉK
Zöldség-gyümölcs termelői szervezetek adatszerű jellemzői az Európai Unió-
ban és Magyarországon