Nők a magyar szőlő- és borkultúrában

Tartalom

Csoma Zsigmond köny­vében a lá­nyok­nak és az asszo­nyok­nak a sze­re­pét vizs­gá­lja a szőlőhe­gyen, a szőlőhe­gyi-bo­rá­sza­ti mun­kák­ban, a pin­cék kör­nyé­kén. A név­te­len­ség ho­má­lyá­ban a ha­gyo­má­nyos női sze­re­pek mel­lett a min­den­na­pok, a hét­köz­na­pok asszo­nyai, lá­nyai a szőlőhe­gye­ken is szor­go­san ki­vet­ték ré­szü­ket a mun­ká­ból, a szőlőter­mesz­tés, a bor­ké­szí­tés min­den­nap­jai­ból.

Tartalom

Előszó
Nőtörténet – nőkutatás
– A női emancipáció és az első részletes női népszámlálás

Asszonyi gyűjtögető gazdálkodás, a honfoglaló magyarok szőlő-borkultúrájában
Szőlőfürtös Madonnák
A nászéjszakák és a gyógyítás borai, a „bábák babonás füve”-i
Női névnapok és kalendáriumi szokások, ünnepek megülése a szőlővidékeken
Női munkák a szőlőben
– nyitás
– parragkapálás
– metszés
– zöldmunka-kötözés-növényvédelem
– oltó asszonyok
– csemegeszőlő-szüret, -csomagolás
– szüret, vidámság, pajzánság
– csemegeszőlőt áruló városi kofák
– aszúbogyót válogató asszonyok

Női munkák a pincék, borok körül
– pince körüli veteményes, virágoskert
– kintlakás a szőlőhegyen
– a nők pince- és felszerelés öröklése

Ürmösborok, muskotályok, aszúk és a női iváskultúra
Asszonyi kontyalávalók

Nők a szőlőhegyi népszokásokban, folklórban
A női borivás és a hagyomány szabályozta közösségi alkalmai
– húshagyókeddi asszonyfarsang
– gyepûtíprás
– terhes asszonyok a szőlőben
– Emausz a magyarországi németek szőlőhegyein
– munkatilalom és a nők (szőlőmunka tilalom-szoknyatilalom, havi tisztulás)
– pudárkodók-szőlőcsőszök,
– szüreti női népszokások (szüretelők, szüreti bál, bíróné)
– „hajgatók” szexuális élet a szőlőhegyen
– borban fürösztés, körülmetélés és a bor
– boszorkányok és tündérek (legendák, bornyúlósodás)
– keresztelések, pasziták
Nők a borlovagrendekben – Női borlovagrendek és mai tagjaik
Borlovagnők közelről
Aki átvette a stafétabotot
Felhasznált szakirodalom
Lábjegyzetek