Szója, lóbab, őszi árpa, rostkender és csicsóka tápanyagellátása

Leírás

A Szarvasi Műtrágyázási Tartamkísérleteket 1989-ben állították be 4–4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, 64 trágyázási kezeléssel, évente négy növénnyel, kiterített vetésforgóban. A kutatási eredményeket és tapasztalatokat összefoglaló könyv II. kötete a szója, lóbab, őszi árpa, kender és csicsóka tápanyagellátásával foglalkozik.
A trágyázási kezelések nagy száma, a kísérletek metodikája, kalibrációs jellege és az évenkénti talajvizsgálatok, valamint a terméshozam és minőség összefüggéseinek elemzése lehetővé teszi, és választ ad arra, hogy milyen tápanyag-ellátottsági szintig számíthatunk az egyes növényeknél termésnövekedésre, jobb minőségre, illetve, hogy hol következik be termésdepresszió és minőségromlás. A könyv részletes adatokat közöl a növények tápelemfelvételére és annak dinamikájára vonatkozóan. A diagnosztikai célú növényanalízis alkalmazásához tápelemellátottsági határértékeket ismertet, összevetve azokat a hazai és nemzetközi adatokkal.

Tartalom

Előszó 9

1. A szarvasi műtrágyázási tartamkísérletek általános ismertetése 11
1.1 Talajviszonyok 11
1.2 Időjárási viszonyok 12
1.3 A kísérlet kezelései és azok elrendezése 15
1.4 A tartamkísérlet célja és feladatai 16

2. A szója (Glycine max. L./Merr.) tápanyagellátása, trágyázási kísérletek (1993–1995, 2003–2010) 17
2.1 A kísérlet körülményei, vizsgálatok 17
2.2 A N-, P- és K-ellátottság hatása a szója terméshozamára 20
2.2.1 Irodalmi áttekintés 20
2.2.2 Eredmények és következtetések 23
2.2.2.1 N-ellátottság főhatás 23
2.2.2.2 P-ellátottság főhatás 24
2.2.2.3 K-ellátottság főhatás 25
2.2.2.4 Kölcsönhatások 26
2.3 Az N- és P-ellátottság hatása a szója minőségére 30
2.3.1 Irodalmi áttekintés 30
2.3.2 Eredmények és következtetések 33
2.3.2.1 Fehérjetartalom 33
2.3.2.2 Aminosav-összetétel 35
2.3.2.3 Olajtartalom 45
2.3.2.4 Zsírsavösszetétel 46
2.4 A N-, P- és K-ellátottság hatása a szója szárazanyag-felhalmozására és tápelem-felvételére 53
2.4.1 Irodalmi áttekintés 53
2.4.2 Eredmények és következtetések 57
2.4.2.1 Szárazanyag-felhalmozás 57
2.4.2.2 Tápelemfelvétel 60
2.5  A N-, P- és K-ellátottság hatása a szója tápláltsági állapotára, tápelem-ellátottsági határértékek a diagnosztikai célú növényanalízis alkalmazásához 74
2.5.1 Irodalmi áttekintés 74
2.5.2 Eredmények és következtetések 77
2.5.2.1 A tápanyagellátottság hatása szója levél tápelemtartalmára 77
2.5.2.2 Tápelemellátottsági határértékek meghatározása 81

3. A lóbab (Vicia faba L.) tápanyagellátása, trágyázási kísérletek (1998–2002) 91
3.1 A kísérlet körülményei, vizsgálatok 91
3.2 A N-, P- és K-ellátottság hatása a lóbab terméshozamára 94
3.2.1 Irodalmi áttekintés 94
3.2.2 Eredmények és következtetések 96
3.2.2.1 N-ellátottság főhatás 96
3.2.2.2 P-ellátottság főhatás 97
3.2.2.3 K-ellátottság főhatás 98
3.2.2.4 N x P kölcsönhatás 98
3.3 A N- és P-ellátottság hatása a lóbab minőségére 101
3.3.1 Irodalmi áttekintés 101
3.3.2 Eredmények és következtetések 103
3.3.2.1 Fehérjetartalom, fehérjetermés 103
3.3.2.2 Aminosav-összetétel 105
3.4 A N-, P- és K-ellátottság hatása a lóbab szárazanyag-felhalmozására és tápelemfelvételére 116
3.4.1 Irodalmi áttekintés 116
3.4.2 Eredmények és következtetések 117
3.4.2.1 Szárazanyag-felhalmozás 117
3.4.2.2 Tápelemtartalom 118
3.4.2.3 Tápelemfelvétel 120
3.4.2.4  A tápanyagellátottság hatása a szárazanyag-tömegre és a N-, P- és K-felvételre teljes érésben 122
3.5 A N-, P- és K-ellátottság hatása a lóbab tápláltsági állapotára, tápelemellátottsági határértékek a diagnosztikai célú növényanalízishez 130
3.5.1 Irodalmi áttekintés 130
3.5.2 Eredmények és következtetések 131
3.5.2.1 Terméshozam 131
3.5.2.2 Tápelemkoncentráció, tápelemarány 132

4. Az őszi árpa (Hordeum vulgare L.) tápanyag-ellátása, trágyázási kísérletek (2006–2008) 139
4.1 A kísérlet körülményei, vizsgálatok 139
4.2 A N-, P- és K-ellátottság hatása az ősz árpa terméshozamára 142
4.2.1 Irodalmi áttekintés 142
4.2.2 Eredmények és következtetések 143
4.2.2.1 N-ellátottság főhatás 143
4.2.2.2 P-ellátottság főhatás 145
4.2.2.3 K-ellátottság főhatás 146
4.2.2.4 K x N kölcsönhatás 147
4.3 A N- és P-ellátottság hatása az őszi árpa minőségére 150
4.3.1 Irodalmi áttekintés 150
4.3.2 Eredmények és következtetések 152
4.3.2.1 Fehérjetartalom 152
4.3.2.2 Aminosav-összetétel 153
4.4 A N-, P- és K-ellátottság hatása az őszi árpa tápláltsági állapotára, tápelemellátottsági határértékek a diagnosztikai célú növényanalízishez 164
4.4.1 Irodalmi áttekintés 164
4.4.2 Eredmények és következtetések 167
4.4.2.1 A tápanyagellátottság hatása az őszi árpa bokrosodáskori tápelemtartalmára 167
4.4.2.2 Tápelemellátottsági határértékek meghatározása 172

5. A rostkender (Cannabis sativa L.) tápanyagellátása, trágyázási kísérletek (1990–1993, 1996–1997, 1999–2008) 179
5.1 A kísérlet célkitűzése, körülményei, vizsgálatok 179
5.2 Irodalmi áttekintés 184
5.2.1 A N-, P- és K-ellátottság hatása a kórótermés hozamára és minőségre 184
5.2.2 A tápanyagellátás, a fajta és a tőszám hatása a kender kóró- és magtermésének mennyiségére és minőségére 187
5.3 Eredmények és következtetések 190
5.3.1 A N-, P- és K-ellátottság hatása a kender kórótermésére 190
5.3.1.1 N-ellátottság hatása 190
5.3.1.2 P-ellátottság hatása 192
5.3.1.3 K-ellátottság hatása 194
5.3.2 A tápanyagellátottság, a fajta és a tőszám hatása a rostkender kórótermésének mennyiségére és minőségére 196
5.3.2.1 A tápanyagellátottság és a tőszám hatása a Kompolti rostkender fajta szár(kóró)termésének minőségére 196
5.3.2.2 A N-ellátás hatása a Tiborszállási és az UNIKO-B kenderfajták kóró termésére és minőségére 200
5.3.3 A trágyázás és a fajta hatása a kendermag termésének minőségére 206
5.3.4 A N-trágyázás hatása 206
5.4 A N-, P- és K-ellátottság hatása a kender szárazanyag-felhalmozására és tápelemfelvételére 219
5.4.1 Irodalmi áttekintés 219
5.4.1.1 Szárazanyag-felhalmozás 219
5.4.1.2 Tápelemfelvétel 221
5.4.2 Eredmények és következtetések 225
5.4.2.1 Szárazanyag-felhalmozás 225
5.4.2.2 Az évjárat hatása a rostkender szárazanyag- felhalmozására 225
5.4.2.2.1 A tápanyagellátás hatása a rostkender szárazanyag-felhalmozására 228
5.4.2.3 A tápanyagellátás hatása a rostkender tápelem-tartalmára 232
5.4.2.3.1 Tápelemtartalom a trágyázási kezelések és évek átlagában 232
5.4.2.3.2 A N-, P- és K-ellátás hatása a tápelem-tartalomra a kísérleti évek átlagában 233
5.4.2.4 A tápanyagellátás hatása a rostkender tápelem-felvételére 237
5.4.2.4.1 N-felvétel 238
5.4.2.4.2 P-felvétel 240
5.4.2.4.3 K-felvétel 241
5.4.2.4.4 Ca-felvétel 242
5.4.2.4.5 Mg-felvétel 243
5.4.2.4.6 Fe-felvétel 245
5.4.2.4.7 Mn-felvétel 246
5.4.2.4.8 Zn-felvétel 247
5.4.2.4.9 Cu-felvétel 248
5.5 Tápelemellátottsági határértékek a kender diagnosztikai célú növényanalízisének alkalmazásához 249

6. A csicsóka (Helianthus tuberosus L.) tápanyag-ellátása, trágyázási kísérletek (2002)   255
6.1 A kísérlet körülményei, vizsgálatok 255
6.2 A tápanyagellátás hatása a biomassza felhalmozás dinamikájára és a terméshozamra  257
6.2.1 Irodalmi áttekintés 257
6.2.2 Eredmények és következtetések 259
6.3 A tápanyagellátás hatása a csicsóka tápelemfelvételére és tápelemigényére  269
6.3.1 Irodalmi áttekintés 269
6.3.2 Eredmények és következtetések 270

7. A kiadvány alapjául szolgáló saját és társszerzőkkel készült közlemények 281