Növényvírusok, viroidok és szatellitek (Növényvédelem különszám)

Tartalom

TARTALOM

A vírus, a viroid és a szatellit fogalma
Rövidítések és jel­zé­sek
I. Össze­fog­la­lás
II. Be­ve­ze­tés
III. A nö­vény­ví­rus és -viroid csa­lá­dok és nem­zet­sé­gek fel­so­ro­lá­sa
IV. A nö­vény­ví­rus és -viroid csa­lá­dok és nem­zet­sé­gek ne­vé­nek rö­vi­dí­té­sei
V. A nö­vény­ví­rus és -viroid csa­lá­dok és nem­zet­sé­gek osz­tá­lyo­zá­sa, a nem­zet­sé­gek tí­pus­fa­jai­nak fel­so­ro­lá­sa a tudományos és a ja­va­solt la­tin ne­vek­kel
VI. A nö­vény­ví­ru­sok fel­so­ro­lá­sa a tu­do­má­nyos és a javasolt ma­gyar ne­vek­kel
VII. A növényviroidok fel­so­ro­lá­sa a tu­do­má­nyos és a javasolt ma­gyar ne­vek­kel
VIII. A sza­tel­li­tek osz­tá­lyo­zá­sa és fel­so­ro­lá­sa a tu­do­má­nyos és a javasolt ma­gyar ne­vek­kel
IX. A nö­vény­ví­ru­sok, viroidok és sza­tel­li­tek ma­gyar-an­gol név­lis­tá­ja
Iro­da­lom

Előszó

Az előttünk lévő vállalkozásban dr. Salamon Pál kísérletet tesz arra, hogy teljes körű taxonómiai áttekintést adjon a növényi vírusok, viroidok és szatellitek teljes listájának magyar nevével. Ezek a nevek a szerző saját elgondolásai, nem hivatalos nevek, de a jövőben alapját képezhetik egy széles körű szakmai megvitatásnak. A növényvírusok elnevezése nem követ egységes szabályokat, keveredik benne a „klasszikus latin nevezéktan” a vírusok központi elnevezésével, amely többnyire utal a vírus valamilyen tulajdonságára, az általa okozott tünetek leírására. Ezt a helyzetet tovább nehezíti a vírusok számának gyorsütemű növekedése is. Ebben a helyzetben próbál a szerző rendet teremteni a magyar vírusnevek kritikai elemzésével és egyes esetekben új magyar növényvírus nevek megalkotásával. A vírusok világos és magyar nyelvű rendszerezése nagy segítséget adhat a magyar nyelvû virológiai szakirodalomnak és a növényvirológia egyetemi oktatásának.
Ennek a nagyléptékû vállalkozásnak a sikerét az fogja eldönteni, hogy a virológiai szakma mennyire fogadja el a javasolt nevezéktant és mennyire ismeri fel a jelentőségét az egységesen használt vírus neveknek.
Egy dolgot azonban biztosan leszögezhetünk: a szerző az egyik legkiválóbb ismerője a növényvírusok rendszertanának és patológiájának, így jobban bízhatunk ajánlásaiban és ítéleteiben.

Gödöllő, 2007. június 14.

Burgyán József
az MTA doktora