A vetőmag születése

Tartalom

Őseink azt vetettek, amit megtermeltek, vagy amit találtak.

Manapság azonban számos kutatási eredménynek, a géntechnológiának, a nemesítéseknek köszönhetően vetőmagok ezreiből válogathatunk. A vetőmagszektor mára jelentős ágazattá nőtte ki magát mind külföldön, mind hazánkban.

Kiadványunk a vetőmag termesztésével, jövőbeni felhasználásával, feldolgozásával, minőségének ellenőrzési rendszerével, tárolásával foglalkozik.

Tartalom

Előszó
Turi János: A magyar vetőmagtermesztés történeti áttekintése
Neszmélyi Károly: A vetőmagszektor a hazai agrártermelésben
Barnabás Beáta – Lángné Molnár Márta: A vetőmag-előállítás virágzásbiológiai alapjai
Hajósné Novák Márta: A génmegőrzés szerepe a biológiai alapok fejlesztésében
Bedő Zoltán – Marton L. Csaba: Növénynemesítési mód­szerek
Matuz János – Szél Sándor: A fajtafenntartás fogalma, célja
Bódis László: A fajtaelismerés rendszere
Berzsenyi Zoltán: A vetőmagtermesztés agrotechnikai alapelvei
Békési Pál – Kuroli Géza – Reisinger Péter: Növényvédelmi technológiák a vetőmagtermesztésben
Ertseyné Peregi Katalin: Vetőmagminősítés
Solti Jenő – Burján Andrea – Mészáros István: A vetőmag feldolgozása, tárolása
Kovács Géza: Organikus növénynemesítés és vetőmagtermesztés
Láng László: A búza és más gabonafélék vetőmagtermesztése
Szundy Tamás: A kukorica vetőmagtermesztése
Frank József: A napraforgó gazdasági jelentősége, vetőmag­termesztése hazánkban
Blum Zoltán: A repce vetőmagtermesztése
Nagy Béla: Pillangósvirágú szálastakarmány-növények vetőmag­termesztése
Janowszky János – Janowszky Zsolt: A fűfélék gazdasági jelentősége, a vetőmagtermesztés távlatai
Horváth Sándor: A burgonya és szaporítása
Magassy Lajos: A cukorrépa magtermesztése
Bittsánszky János: Kertészeti növények vetőmagtermesztése