Leírás
Tartalom
A jelen és főként a jövő erdőgazdálkodása a társadalmi jólét viszonylagos megteremtését és lehetőségek szerinti növelését az erdők sokoldalú hasznosításával, nélkülözhetetlen szolgáltatásainak és termékeinek egyre magasabb színvonalú előállításával segítheti elő. A fahiánnyal küszködő országokban, így hazánkban is, a faanyagszükséglet mind nagyobb hányadának a hazai forrásokból való kielégítési lehetőségét kínálja a gyorsan növő fafajok termesztés-technológiájának folyamatos fejlesztése. Hazánk ebből a szempontból kedvező helyzetben van, mert ökológiai adottságai a gyorsan növő fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) (továbbiakban akác) és nyárfélék számára számottevő területen nyújtanak viszonylag jó termesztési feltételeket.
A fentiekből következően erdőgazdálkodásunk fejlődése, illetve fejlesztése elválaszthatatlan az akác termesztésével kapcsolatos kérdésektől. Ennek az Észak-Amerikából származó, közel 300 éve hazánkba került fafajnak példátlan mértékű hazai elterjedése elsősorban az alföldfásításban betöltött szerepével – a mozgó homok megkötésének és a deflációs károk mérséklése igényével – indokolható. Ez a szerepe a magán-erdőgazdálkodók erdőtelepítési tevékenysége során egyre fokozódik (előzetes becslések alapján a magánszektorban az akác aránya az új erdőtelepítésekben a 30%-ot is elérheti majd). Tömeges termesztésbe vonásának köszönhetően napjainkban az ország erdőterületének közel 23%-át foglalja el. Az akác magyarországi termesztési kultúrájának kialakítása nagyszabású, immár évszázadok óta folyamatos honosítási kísérletnek is tekinthető, ami részben sikerekkel, részben kudarcokkal járt. Ez utóbbi ténnyel is magyarázhatjuk, hogy az akác termesztésével kapcsolatos irányelvek (fatermesztési eljárások, technológiai rendszerek), e fafaj valós helyének, szerepének és jelentőségének megítélése a magyar erdőgazdálkodás egészében többször változott az idők folyamán. Több évtizede az akáctermesztés egész témaköre szakmánk egyik legtöbbeket foglalkoztató kérdésévé vált.
Itt kell továbbá megjegyeznünk, hogy az akácot mindenekelőtt az ültetvényszerű erdőgazdálkodás egyik meghatározó fafajáként tartjuk számon. Különösen igaz ez a megállapítás, ha nemesített (szelektált) akácfajtákkal dolgozunk. A hagyományos, döntően a lassan növő lombos fafajokat magába foglaló erdőgazdálkodás módszerei akácosokban ritkán, vagy módosítva alkalmazhatók, ezért nem lehet az akácosoktól olyan erdőállapotot remélni, mint a hazánkban őshonos és természetes megjelenésű erdőktől. Ugyanakkor nyomatékosan le kell szögeznünk, hogy az akác növekvő szerepe a magyar erdőgazdálkodásban és földhasznosításban nem az őshonos fafajok visszaszorítására irányul. Ott, ahol az ökológiai (termőhelyi) tényezők lehetővé teszik, illetve indokolják, továbbra is az őshonos, lombos fafajainkat (síkvidéki viszonylatban elsősorban a kocsányos tölgyet) kell előnyben részesíteni.
Fentiek kiegészítéseképpen megjegyezendő, hogy az akácnak környezetfejlesztési szempontból számos olyan hasznos tulajdonsága van, amellyel a hazai fafajok nem rendelkeznek. Honosított volta ellenére ma már annyira hozzánőtt a magyar tájakhoz, azok jellegéhez – elsősorban az Alföldön –, hogy nélküle színtelenebb, jellegtelenebb lenne országunk mintegy felét kitevő síksági terület. Ha pedig egy intenzív mezőgazdasági kultúra után hoznak létre akácerdősítést, akkor az – ha csekély mértékben is – a biológiai sokféleség növeléséhez is hozzájárul. Ezen túlmenően, nemcsak fatermesztési és környezetvédelmi oldalról kell megítélnünk szerepét és jelentőségét, hanem számolnunk kell vele, mint a legjobb minőségű mézet szolgáltató méhlegelővel is. Fája a faipar egyik legkeresettebb alapanyaga, a farostipari termékeken át a bútoriparig bezárólag.
Jelen szakkönyv legfőbb célja, hogy az akác termesztés-fejlesztésének biológiai alapjaival összefüggésben – több évtizedes kutató-fejlesztő munka összegzéseként – ismertesse azokat a részben vagy egészében új kutatás-fejlesztési eredményeket, amelyek tudományos értékük mellett az erdészeti gyakorlat számára is közvetlenül vagy közvetve felhasználhatóvá tehetők,
illetve alkalmazásuk már jelenleg is folyik.
Napjainkban a tudományos igényességű átfogó munkák egyik lényeges fokmérője az, hogy a bennük foglaltak milyen mértékben hasznosíthatók a gyakorlati tevékenység során. Szeretnénk elérni, hogy munkánk, ha csekély mértékben is, hozzájárulhatna a magyar erdőgazdálkodás, és ezen belül az akáctermesztés értékmegőrző, minőségi továbbfejlesztéséhez.
Rédei Károly
Tartalomjegyzék
Bevezetés 5
Az akáctermesztés szerepe, jelentősége és fejlesztésének főbb célkitűzései a magyar
erdőgazdálkodásban (Dr. Rédei Károly, Dr. Führer Ernő) 7
I. Nyugat-Dunántúl 9
II. Dél-Dunántúl 9
III. Kisalföld 9
IV. Dunántúli-középhegység 9
V. Északi-középhegység 10
VI. Nagyalföld 10
Az akáctermesztés fejlesztésével összefüggő tudománytörténeti áttekintés (Dr. Rédei Károly) 12
Az akác termesztés-fejlesztésének biológiai alapjai (Dr. Rédei Károly) 16
Az akác fontosabb erdőművelési tulajdonságai (Dr. Rédei Károly, Dr. Führer Ernő) 16
Az akác szaporítóanyag-források (Dr. Rédei Károly, Osváth-Bujtás Zoltán) 21
Akác maggazdálkodás 21
Akác magtermelő állományok, magtermesztő ültetvények 23
Az akác szelekciós nemesítése (Dr. Rédei Károly, Osváth-Bujtás Zoltán) 25
Vegetatív szaporítású akác klónfajták előállítása, fajtaszortimentek kialakításának koncepciója 25
Szelektált akácfajták növekedése, faállomány-nevelésük főbb irányelvei 28
Az akác szelekciós nemesítésének újabb eredményei 31
Az akácerdősítések tervezésének biológiai jellegű vonatkozásai (Dr. Rédei Károly) 39
Az akácerdősítések sikerességének mennyiségi és minőségi
kritériumai 39
Az ültetési hálózat hatása az akácfiatalosok faállomány-szerkezetére és fatermésére 40
A gyökérsarjról történő felújítási mód megválasztásának fatermési kritériumai 47
Akácosok fatermésének modellezése (Dr. Rédei Károly) 49
Akác egyes fák növekedési menete és növedéke 49
Akácállományok növekedése és fatermése (fatermési táblák és nomogramok) 59
Nyárelegyes akácosok faállomány-szerkezete és fatermése (esettanulmány) 71
Akácosok nevelése, a nevelési teendők modellezése (Dr. Rédei Károly) 74
Akácosok nevelésének alapelvei, akácosok fatermesztési és erdőnevelési modellje 75
Az előhasználati fatérfogat gyorsított becslése akácállományokban 84
A nevelővágások hatása az akácosok fatermés- és értékváltozására 88
Az akácosok termesztési modelljeire alapozott ökonómiai értékelések 93
Akácosok erdővédelmi vonatkozásai 94
Az akác földfeletti dendromasszája (Dr. Rédei Károly) 96
Az akác földfeletti dendromasszája egyes fákra vonatkozóan 97
Akácállományok földfeletti dendromasszája 105
Akác energetikai ültetvények létesítése, kezelése és hozama (Dr. Rédei Károly, Dr. Veperdi Irina) 110
Akác energetikai erdő kísérletek értékelése 112
Akác energetikai faültetvény kísérletek értékelése 113
irodalomjegyzék (külföldi publikációkkal kiegészítve) 119