Leírás
A Kárpát-medence településtörténeti szempontból kétféle vidék. A Római Birodalom egykori provinciáinak területén korábban kialakultak városok és kisebb települések, mint a sztyeppe övezetében, a Dunától keletre fekvő, alföldi területeken. Ezért szokás Pannóniára és Hunniára osztani a Közép-Duna medencét. Tokaj vidékén akkor alakultak ki szilárd építményekből álló települések, amikor a félnomád magyarok letelepedtek, áttértek a földművelésre, s a téli szállásokat állandó falvak váltották fel. Településhálózatunk kialakulása az államalapítás kezdetétől a 14. századig tartott. Tokaj településtörténetének sajátos vonása, hogy települési előzményekből hosszú idő alatt jött létre várral rendelkező „város”. Megelőzte a révet őrző Hímesudvar (curtis) és az átkelő sajátos adottságaihoz kötődő „Kőrév.” Akik ezeket létrehozták: a magyar államot megszervező honfoglaló vezérek és az államalapítást szervező társadalmi tényezők. Ezért a honfoglaló magyarság tetteit, sorsát követve jutunk el Tokaj kialakulási folyamatának megismeréséig.
Tartalom
Előszó 5
I. A MAGYARSÁG TÖRTÉNELMI ÚTJA ÉS MEGTELEPEDÉSE A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 7
A magyarság kialakulása és vándorlása a honfoglalás előtt (Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója véleménye alapján) 8
A honfoglalás előtti vándorlás vitás kérdései 9
A honfoglaló Árpád népének eredete az archeogeneomikai kutatások szerint 12
Hunok, avarok, magyarok 13
Miért és hogyan került sor a honfoglalásra? 15 Anonymus, aki először írt gesztájában Tokaj vidéke történetéről 16
A honfoglalást kiváltó okok 20
A honfoglalás valóságos eseményei 21
Település kialakulásának feltételezett mozzanatai 23
II. VEZÉREK FÖLDJE 25
Révész László: A 10–11. századi temetők regionális jellemzői (Tokaj vidéke) 25
Tokaj tágabb környezetének régészeti leletei 25
A Taktaköz 10–11. századi leletei és a tarcali vezéri sír 27
Kitekintés a Tokajt környező tájak fontosabb leletei 31
Lelettípusok 35
a) Szablyák 35
b) Veretes övek 35
c) Tarsolyok 35
Az augsburgi csatavesztés következményei 36
Néhány vitatott kérdésről 38
III. TOKAJ TELEPÜLÉSI ELŐZMÉNYEI 39
Hímesudvar, Tokaj első települési előzménye 39
A Dicse településnév üzenete a múltból 40
IV. AZ ÁRPÁD-KOR HELYI ESEMÉNYEI 46
Zemplén vármegye település- és birtoviszonyai a 10–13. században (Szűcs jenő történész: Sárospatak kezdetei c. műve alapján) 47
V. SZŐLŐ- ÉS BORTERMELÉS AZ ÁRPÁD-KORBAN 53
Tokaj-Hegyalja szőlőtermelésének kialakulásáról 57
VI. AZ ISPOTÁLYOS KERESZTESEK TOKAJI ÉS TARCALI
BIRTOKLÁSÁNAK TÖRTÉNETE (1216–1388) 62
VII. A 13–14. SZÁZAD FONTOSABB ESEMÉNYEI TOKAJ KÖRNYÉKÉN 66
A szőlőtermelés és borárusítás az ispotályos keresztesek korában 69
FÜGGELÉK
A vitás kérdésekről 72
Térképek, képek jegyzéke 74
A szerző