Barion Pixel

Könyvkiadás & kereskedelem ‒ Grafikai tervezés & nyomdai szolgáltatások

A magyar növényvédelem története a legrégebbi időktől napjainkig (1030–1980)

15000 Ft

Elfogyott

Szerző(k), szerkesztő(k): Dr. Bognár Sándor
Kiadó: Business Assistance, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
Oldalszám: 784
Méret: 153×230 mm
Mosonmagyaróvár, 1994
Kategóriák:

Leírás

Általános bevezető

Az általános bevezetővel azt a célt kívánom szolgálni, hogy napjaink növényvédelmi fogalomköréről, társadalmi jelentőségéről, a legfontosabb intézményeiről és nemzetközi kapcsolatainkról előzetes általános tájékoztatást adjak.

1.1. A növényvédelmi tudományok fogalomköre, felosztása

A növényvédelmi tudományok az alkalmazott természettudományoknak azok a jellegzetesen határterületi ágai, amelyek a termesztett, haszon-, illetve a vadon élő növények betegségeivel, károsodásaival, a kórokozók és kártevő állatok, továbbá a gyomok biológiájával, életkörülményeivel és a hatásos védekezési módszerek kutatásával foglalkoznak.

A növényvédelem tehát rendkívül szerteágazó biológiai, kémiai, műszaki és ökonómiai tudományok összessége. Főbb ágai: a növénykórtan, a növényvédelmi állattan, a gyombiológia (herbológia), a növényvédelmi előrejelzés, a növényvédelmi kémia és a növényvédelmi géptan.

1.2. A növényvédelmi tudományok társadalmi jelentősége

Magyarországon a növényvédelmi tevékenységgel megmentett termények és termékek értéke évente mintegy 13 milliárd Ft. (1980. évi adat.) Mindezt általában 6 milliárd forint ráfordítással érjük el. Viszont a szakszerűtlen, elégtelen védekezésből vagy a védekezés elmulasztásából származó károk, a mai bruttó termelési érték alapján, évente még mindig 3-5 milliárd forintra becsülhetők, különösen, ha az évi elemi károkat, ipari, környezeti szennyeződésből származó veszteségeket is figyelembe vesszük. A növénytermesztés kemizálása mind jelenleg, mind a jövőben elkerülhetetlennek látszik, mert napjainkban a növénytermesztés költségeinek csaknem 48%-át a növényvédő szerek és a műtrágyák adják. A kemizálás további fokozódásával viszont mind gyakrabban és jogosan szemben áll az a társadalmi követelmény, amely az élő környezet fokozott védelmét, kíméletét írja elő.

A növényvédelmi tudományok feladata tehát az, hogy ökológiai, környezethigiénés, és nem utolsósorban ökonómiai szemszögből is optimális védekezési módszereket dolgozzon ki és adjon át a gyakorlatnak. Ezért a növényvédelmi tudományok biológiai, biokémiai és kémiai módszerekkel igyekeznek feltárni a termesztett növények és károsítok közötti kölcsönös hatásokat, a gazda-parazita rendszerek törvényszerűségeit.

A korszerű növényvédelem tehát a növénytermesztés egész rendszerének nélkülözhetetlen eleme, mert a minőségi és termésfokozó eljárások egész sora a növényvédelem függvénye lett.

 

Tartalomjegyzék

A szerző előszava……………………………………………………………………………………………………………………………….. 7

  1. Általános bevezető ……………………………………………………………………………………………………………………. 10
    • A növényvédelmi tudományok fogalomköre, felosztása………………………………………………………….. 10
    • A növényvédelmi tudományok társadalmi jelentősége …………………………………………………………… 10
  2. Növényvédelem a magyar népszokásokban és a népi hiedelmek világában . . 12
    • Növénybetegségek …………………………………………………………………………………………………………… 16

2.1.1 Elemi károk, élettani betegségek………………………………………………………………………………….. 17

  • Szárazság …………………………………………………………………………………………… 17
  • Fagy ………………………………………………………………………………………………… 17
  • Szélvész, jégeső, mennydörgés………………………………………………………………. 18
  • Szőlőszem hullása……………………………………………………………………………….. 19
  • Gabona megdőlése………………………………………………………………………………. 20
  • Fertőző betegségek………………………………………………………………………………………………. 20
    • Gyomok ………………………………………………………………………………………………………………………… 26
    • Kártevő állatok………………………………………………………………………………………………………………….. 27

Irodalom………………………………………………………………………………………………………………………………………….. 37

  1. A növényvédelem írásos emlékei Magyarországon 1852-ig 39
    • A honfoglalás utáni és a középkor előtti emlékeink …………………………………………………………………. 40
    • Középkori nyelvemlékeink ………………………………………………………………………………………………… 43
    • írásos emlékeink a XVI-XVIII. századból………………………………………………………………………………. 44
    • A század első fele ……………………………………………………………………………………………………. 102
    • Adatok járványokról és káresetekről …………………………………………………………… 119
      • A sáskajárások…………………………………………………………………………………………………… 120
      • A cserebogárkárokról …………………………………………………………………………………………. 126
      • A férgek, bogarak kártételéről……………………………………………………………………………….. 128
      • Az egerek okozta károkról …………………………………………………………………………………… 129
      • A véreső, véres eső okozta gondok……………………………………………………………………….. 130
      • A seregélyek és egyéb madarak okozta károk………………………………………………………….. 132

3.5.7 A hernyók tömeges megjelenése és kártételük……………………………………………………………….. 134

  • A különféle növényi betegségek okozta járványok és károk . . . 138
  • A gyomkártételekről ………………………………………………………………………………………….. 145
    • Növényvédelmi oktatásunk kezdetei ………………………………………………………………………………….. 145

Irodalom………………………………………………………………………………………………………………………………………… 149

  1. A tudományos növényvédelem kezdete és alakulása 1852 és 1914 között . . . 159
    • A mikológia és a növénykórtan ………………………………………………………………………………………… 159
    • A mezőgazdasági állattan………………………………………………………………………………………………….. 222
    • Védekezési módok és eljárások …………………………………………………………………………………………. 267
      • Vegyszeres védekezés………………………………………………………………………………………… 267
      • Egyéb védekezési módok ………………………………………………………………………………….. 276
    • A kórokozók és a kártevő állatok megjelenése e korszakban…………………………………………………….. 279
    • Növényvédelmi eszközök és gépek kezdetei ………………………………………………………………………… 323
    • A hazai növényvédelmi irodalom fejlődése, folyóirataink……………………………………………………….. 324
    • A növényvédelem és a szakoktatás……………………………………………………………………………………… 329
    • Az első növényvédelmi intézmények megalakulása, kezdeti fejlődésük és működésük……………………………………………………………………………………………………. 337
  • A növényvédelmi szakigazgatás kialakulása (mezőrendőrség) …………………………………………………. 348

Irodalom………………………………………………………………………………………………………………………………………… 356

  1. Növényvédelem a két világháború között ……………………………………………………………………………………. 372
    • A növénykórtan fejlődése………………………………………………………………………………………………….. 374
    • Az alkalmazott állattan fejlődése…………………………………………………………………………………………. 402
    • A növényvédelmi kémia fejlődése …………………………………………………………………………………….. 421
    • A gyombiológia és a gyomirtás kutatásának és gyakorlatának fejlődése . 432
    • Újabb károsítok (kórokozók, kártevők) megjelenése………………………………………………………………. 436
    • A növényvédelmi szakirodalom fejlődése …………………………………………………………………………… 451
    • A növényvédelem és a szakoktatás……………………………………………………………………………………… 469
    • A növényvédelmi technika fejlődése ………………………………………………………………………………….. 492
    • A növényvédelem nemzetközi szabályozása ………………………………………………………………………… 495
    • A hivatalos növényvédelmi szervezet kialakulása………………………………………………………………… 498

Irodalom………………………………………………………………………………………………………………………………………… 504

  1. Növényvédelmünk 1945-től 1980-ig 514
    • A növényvédelmi tudományok fejlődése és irányai ……………………………………………….. 514
      • A növénykórtan fejlődése……………………………………………………………………………………… 516
      • Az alkalmazott (növényvédelmi) állattan fejlődése…………………………………………………….. 526
      • A növényvédelmi kémia fejlődése ………………………………………………………………………… 550
      • A gyomnövénykutatás (herbológia) fejlődése ………………………………………………………….. 586
      • A növényvédelmi előrejelzés…………………………………………………………………………………. 597
      • Növényvédelmi üzemgazdasági kutatások ……………………………………………………………… 603
      • A növényvédelem gépesítésének fejlődése ………………………………………………………………. 608
    • Újabb és jelentősebb kártevők megjelenése…………………………………………………………………………… 614
    • A növényvédelmi szakirodalom fejlődése …………………………………………………………………………… 639
    • A növényvédelem és a szakoktatás……………………………………………………………………………………… 655
    • A hivatalos növényvédelmi szervezet újjászervezése és működése . . . 684
      • Igazgatási és végrehajtási szerv ……………………………………………………………. 686
      • Kísérletügyi szervek, intézetek ……………………………………………………………. 691
      • Oktatási intézmények ……………………………………………………………………………………….. 717
      • Tanácsadó szerv ……………………………………………………………………………………………….. 720
      • Nemzetközi növényvédelmi egyezmények……………………………………………………………. 723
      • Tudományos egyesületek, illetve társaságok…………………………………………………………… 725

Összefoglaló irodalom …………………………………………………………………………………………………………………….. 743

  1. A magyar növényvédelem fontosabb intézményei napjainkban……………………………………………………….. 750
    • Kutatóintézetek……………………………………………………………………………………………………………….. 750
    • Felsőoktatási intézmények ……………………………………………………………………………………………….. 751
    • Országos jellegű tudományos és szakkönyvtárak ………………………………………………………………….. 751
    • Levéltárak………………………………………………………………………………………………………………………. 752
    • Múzeumok …………………………………………………………………………………………………………………… 752
    • A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja ………………………………………………………….. 753
    • Tudományos egyesületek és társaságok ……………………………………………………………………………… 753
    • Nemzetközi kapcsolataink ……………………………………………………………………………………………… 754

Lábjegyzetek………………………………………………………………………………………………………………………………….. 755

Visszapillantás ……………………………………………………………………………………………………………………………….. 757

Névjegyzék       767

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email